Prológus.

Sziasztok a nevem June Parker és 19 éves vagyok.Manhattanban élek és az életem eléggé furcsa.De ez a

múltamnak is köszönhető.Az apám elhagyott minket amikor én még csak 10 éves voltam.Az anyám pedig belebetegedett és az alkoholba menekült.Azóta eltelt kilenc év és semmi se változott.Az anyám minden nap részegre issza magát velem pedig nem igazán foglalkozik.Ezért van az hogy az elmúlt évekbe többször váltottam sulit.Soha nem voltam minta gyerek sem tanulásban sem viselkedésben.Nem sok érzelem szorult belém de Louist mindennél jobban szeretem.Mindig ott volt nekem amikor kellett.Egyébként két éve ismertem meg őt egy bulin.Soha nem gondoltam volna hogy ilyen jóba leszünk.Miután barátok lettünk nekem is lett több tetoválásom de még mindig nem annyi mint neki.

Éppen a szobámba matattam amikor kopogásra lettem figyelmes.Mivel anyám úgyse nyitja ki az ajtót soha(!) ezért lementem és kinyitottam én.
-Szia.-mondtam majd megöleltem Louist.
-Kész vagy?-kérdezte majd beljebb jött és bezárta maga mögött az ajtót.
-Igen.Várj csak hozom a táskám.-mondtam majd felszaladtam az emeletre a cuccomért.Mivel úgy volt hogy ma buliba megyek de Lou nem tud jönni mert valami munka ügy közbe jött.Igazából fogalmam sincs hogy mi a munkája mert soha nem mondta el.Leértem a lépcsőn és indultunk is.
-Később jövök muter.-kiabáltam anyámnak aki a kanapén fetrengett.Beszálltunk a kocsiba majd Louis gázt adott és elindultunk a szórakozóhely felé.

-Na és pontosan milyen munka ügy is jött közbe?!-törtem meg a csöndet.
-Nem fontos.-mondta majd megvonta a vállát.
-Mi olyan titkos amit én nem tudhatok?-kérdeztem kissé idegesen.
-Nem a te dolgod ejtsük a témát kérlek!-mondta majd egy pillanatba rám nézett majd vissza az útra.

                                             ***

Már hajnali egy körül járt amikor elhagytam a buli helyszínét.Rohadt unalmas volt de azért sikerült leinnom magam.Dülöngélve indultam el a sötét utcán.Levettem a kb 10 centis magassarkúmat és mezítláb sétáltam tovább.Hirtelen elsuhant mellettem egy kocsi ami sikeresen belement a pocsolyába ami mellett elhaladtam.Csurom víz lett a ruhám.
-Csodálatos..-mondtam majd a kocsi után néztem ami tőlem pár méterre megállt.Na jó elég messze állt meg de a lámpa fénye pont megvilágította a belőle kiszállt embereket.
-Mi a picsát csinálnak ők itt ilyen későn?-kérdeztem hangosan majd közelebb mentem az épülethez ahova bementek.Mivel zajt hallottam az emeletről ezért gyorsan felmentem.Valószínű hogy az adrenalin és a pia beszélt belőlem mert normális esetbe már rég visszafordultam volna.Ahogy egyre fejeb értem kiabálást hallottam.Megérkeztem egy régi nagyon régi szobához aminek az ajtaja nyitva volt.Benéztem és megpillantottam 5 srácot.Mivel az ajtóból nem láttam túl sokat ezért keresgélni kezdtem valamiféle lyukat a falon amin leskelődhetek.
-Ez az!-mondtam kicsit hangosabban a kelleténél mikor találtam egy kis rést a fal között.Amikor benéztem láttam hogy egy középkorú férfi egy székhez van kötözve.Fogalmam sem volt mi folyik a szobába de eléggé beszartam amikor láttam hogy egy göndör hajú srác egy pisztolyt szegez a pasas fejéhez.Kérdeztek tőle valamit de nem válaszolt amikor hirtelen a göndör meghúzta a ravaszt.A megkötözött ember hátraesett a székkel.Én a szám elé kaptam és gyorsan felálltam.A hirtelen mozdulattól elvágódtam és nagy puffanással értem földet.
-Van itt más is?-kérdezte egy idegen rekedtes hang.Én ekkor már felálltam és próbáltam tovább menni.Amikor megpillantottam az ajtóban az egyik srácot.Szúrós tekintettel bámult mire én egyből futásnak eredtem.Futottam lefelé a lépcsőkön és imádkoztam hogy ne most essek el.Ahogy hátra néztem láttam hogy most már mind az 5 fiú utánam fut.

Ahogy kiértem a házból egyből balra kezdtem futni ami nem volt valami jó ötlet.Egy gyár szerűség volt velem szembe és kerítéssel volt körbefogva.Én megtorpantam előtte hiszen ruhába voltam és elég nehéz lenne átmászni rajta.Néztem jobbra balra de nem volt más választásom így hát felkapaszkodtam a kerítésre és átmásztam rajta.Amikor a tetején voltam láttam hogy a srácok vészesen közelednek ezért eléggé megijedtem és ijedtembe hátraestem a kerítésen.Nem volt időm a fájdalomra egyből fel pattantam és futottam tovább.A srácok sokkal ügyesebbek voltak mint én ezért az egyik utol is ért.Hirtelen megragadta a karom és maga felé fordított.A nem számított mozdulatra a hátamba belehasított a fájdalom.Fájdalmamban a földre estem mire a támadóm egyből visszahúzott.
-Hogy hívnak szépségem?-kérdezte egy eléggé tetkós és pircinges srác.Én nem válaszoltam csak szembeköptem mire egyből elengedte a kezemet.Éltem az alkalommal és futásnak eredtem de megbotlottam és elestem.Részegen és fájós háttal elég nehéz bármit is csinálni.
-Ez nem volt jó ötlet!-mondta egy dühös hang aki újra felrántott a földről a hajamnál fogva.Felhúzott maga mellé és volt alkalmam belenézni gyönyörű zöld szemibe.
-June?!-kérdezte egy ismerős hang majd mellém lépett.